Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Képzelt riport a vérnarancs feltalálójával  ! 

Több mint húsz évvel ezelőtt kezdődtek kísérleteink,melyek  egy igazi  Hungaricum megszületésére irányultak . Országépítő imázsunknaka rendszerváltást követően rendkívül szüksége lett volna egy olyan találmányra amely az egész világ számára ismertté teszi kis hazánkat. Csak velünk azonosítható,megjelenésekor mindenki tudja,honnan származik. Kísérleteink során ,kerestük a megfelelő alapanyagot,amely az új termékünk kiindulópontja lehetne. Mivel tanulmányainkat nagyrészt a liberális gondolatvilág hatotta át,ezért a kiindulási pontunk a liberalizmus lett. A kísérletekhez persze rengeteg pénzre volt szükségünk,így próbáltunk forrásokhoz jutni. Első kevés sikerrel kecsegtető próbálkozásunk után,a liberalizmust vegyítettük némi népi,nemzeti ,keresztény eszmevilággal. A kísérletek folytatása közben tisztult a kép. Kialakult a majdani termékünk magja,amely ugyan önmagában még terméketlen volt,de erősnek ellenállhatatlannak  tűnt. Nagyon érdekes megfigyelésre tettünk viszont szert,mikor észleltük ,hogy mindennél dominánsabban viselkedik. Próbáltunk mellétenni több kiváló tulajdonsággal rendelkező ,erős genetikai állományú magocskákat,de valamennyit kivetette magából. Ez volt kísérleteink első sikere. Megtaláltuk az igazi vezérmagot. Nyolc évnyi apró sikereket is hozó munka után,végre kiléphettünk termékünkkel a hazai piacra. Sikerült megalkotnunk a Magyar Narancsot. Tudtuk jól,hogy még csak az út elején járunk,még rengeteg teendőnk lesz a tökéletes végtermék felfedezéséig. Anyagi jellegű kiadásaink fedezésének érdekében a négy éves piaci szereplésünk alatt ,eladtunk mindent,ami a kezünk ügyében akadt.                 A narancs kelendő lett a vásárlók körében. Termékünkkel  nagy népszerűségre tettünk szert.                  A kutatócsoport roppantul meggazdagodott,óriási tőkét halmoztunk fel,búsás haszonra tettünk szert. Munkatársaink létszáma többszörösére duzzadt. Már-már azt hittük a végtermék,az igazi Hungaricum van a kezünkben. Aztán egyszer csak megjelent a piacon egy virágkereskedő. Sajnos a vörös szegfű kelendőbb,népszerűbb lett a narancsnál. A riadalom lett úrrá rajtunk. Mi lesz a mi tökéletes vezérünkkel?Ismét munkához láttunk. Újabb eszméket emeltünk a liberalizmus talajáról kiindult narancsunk genetikai állományához. Ledaráltunk minden eszmét,próbálkoztunk több éven át. Mindhiába!A szegfű erősebb volt nálunk. Ekkor jött a zseniális ötlet. Mi lenne,ha a mi narancsunkat vegyítenénk a vörös szegfűvel?Éjszakákon át dolgoztunk,kevés sikerrel. Már a feladás határán voltunk,a vörös szegfű már hervadozott,de nem adtuk fel. Közben újabb befektetők érkeztek a Földközi –tenger keleti partjáról,akik sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeztek a vörös szegfű genetikai állományát illetően. Már nagyon közel álltunk a tökéletes végtermék megszületéséihez. Izgatottan vártuk 2010-es évét,mikor végre bemutathattuk  több mint húsz év kemény munkájának gyümölcsét a vérnarancsot. Ha röviden jellemeznem kellene ,kívül narancs ,belül vörös,kicsi is,savanyú is, koktél narancsnak tökéletes . 2010.április 11-én bemutatjuk a fogyasztóknak.  Nagyon bizakodóak vagyunk. Igazi Hungaricum lett!  Igaz I. István királysága helyett Dávid királyságának földjén terem csupán,de már egyre nagyobb ültetvényeket hozunk létre István szent földjén is. Telepeseink nagyszerű munkát végeznek. Hogy mekkora sikere lesz?

Néhány hónap múlva arról is beszámolok.

-pape-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Micsurin narancsa

(öregenber, 2010.02.23 19:53)

Aztán kivitték a helyi piacra az új narancsot hogy úgymond teszteljék, mit szólnak a zemberek. Jöttek is mindenhonnan a szomszédos Bergengóciából de még az óperenciás tengeren túlról is az ottani telepesek. Vették kóstolgatták de senkinek nem ízlett igazán. Kimondani nem mert féltek a nagy Vezér mérhetetlen haragjától. Volt a Vezér táborában egy két alvezér vagy kisebb tiszt aki szerint nem sikerült ez a nemesítés messze van az ösi szittya ízektől de a Vezér azonnal eltávolítatta a máskép gondolkodókat, egyáltalán a gondolkodókat. A zemberek meg szólni sem mertek csak egymás közt sugtak búgtak csendben suttogva félve a nagy Vezér haragjától, hogy ők inkább maradnának az ősi magyar gyümölcsök mellett. Élt a zemberek között egy kisfiu aki kicsi is volt tiszta is volt és nem tudta hogy a nagyvezér elvárásainak mindig meg kell felelni.Történt egyszer, hogy ez a kisfiú a piacon beleharapott agy ilyen micsurin narancsba és érezvén a rossz ízét felkiálltott: de hiszen ez savanyú ! A zemberek összenéztek félve . Látták hogy senki nem mond ellent és egyre többen kiabálták a zemberek : savanyú savanyú! aztán hirtelen megjelentek a Vezér katonái sün alakzatban. Akkor viszont már nem lehetett megfordítani a dolgokat . A zembereknek kinyílt a szeműk és tömegesen vették a régi jól megszokott magyat gyümölcsöt a telepesek katyvasza helyett